Recent Posts

2015. október 10., szombat

Miről maradtál le az életedben? Egyáltalán lemaradtál?

Sziasztok!
Azt ígértem a FB oldalamon, hogy írni fogok nektek arról hogy mi történt velem az elmúlt hónapokban. Hiszen a legutolsó bejegyzésem révén sokan észrevettétek rajtam hogy problémák ütötték fel a fejüket az életemben, ami kissé meggyötört.
Ígérem hogy a következő bejegyzésemben valóban mesélni fogok róla, viszont most annyira megszállta egy téma az agyamat, hogy erről mindenképp szeretnék most írni nektek. 

Tulajdonképpen 2 dolog is elindította bennem az elmélkedést. Holnap születésnapom lesz, plusz egy nagyon jó barátnőm megihletett. 
Előre is szeretnék elnézést kérni ha keményebben fogok fogalmazni, és helyenként csúnya szavakat is használni fogok, de nagyon feltüzelt most ez a téma. S addig szeretnék írni róla, amíg ez a tűz ég bennem :-)

Elkezdeném az eszmefuttatást először a barátnőm rövid sztorijával, majd bele szövöm az én sztorimat és a véleményeimet is. 
A lány 23 éves, nyár elején volt a diplomaosztója. Van egy alap diplomája és most már egy master diplomája is, plusz angol nyelvvizsga. A diplomaosztója óta folyamatosan nézi az állásokat és küldözgeti az önéletrajzokat. Túl van már több állásinterjún is, de semmi siker. Néhány hónapja véget ért egy több éves párkapcsolata. Elmúlt az érzelem. A lényeg most ennyi. Hamarosan osztálytalálkozója lesz, de nem tudja hogy elmenjen-e, avagy sem. Merthogy vajon ki mit fog mondani, hogy épp hol tart az életben, stb. stb., és ő rajta majd biztosan hüledezni fognak a többiek, mert egyenlőre se munka, se pasi, vagy vőlegény, vagy anyám tyúkja. Most már biztosan sejtitek hogy miről szeretnék pár gondolatot ejteni :-)

No és most fogom a velősebb részt ide vetni. Tehát hány éves is ő? 23? 23 évesen azt kellene "szégyellnie" hogy van egy alap és egy master diplomája+nyelvvizsga? Nincs munkája még? Lesz! Ő tehet róla hogy ilyen nehéz a helyzet az országban? Nem! *urvasokan vannak még így munkaügyben mint ő? Igen! 23 évesen épp szingli és nincs pasija, vőlegénye vagy épp férje és gyermeke? Ez gáz??? 23 évesen? Fenéket! A legtöbb ember nagyonis tisztában van vele hogy manapság milyen nehéz olyan lányt vagy faszit találni aki egy érdemes karakter. S persze itt még szeretném azt hozzá tenni, hogy nem csak a fiatalok vannak tisztában ezzel a nehézséggel, hanem egyre inkább az idősebb korosztály is. Hiszen a szülők hallják egymástól is, illetve hallják és látják a saját gyermekükön is hogy keres, próbálkozik itt-ott, így-úgy, élőben és online, randik és stb, de egyszerűen nincs siker. Ráadásul pedig nem 70 évvel ezelőtti éveket írunk, amikor nagyanyáink már 25 évesen túl voltak mindenen. Megvolt a férj, a gyerek, van munkahelye. Tehát miről is van lecsúszva 23 évesen? Legyen büszke magára. Most végzett az iskolával, van 2 diplomája nyelvvizsgával. Ennyit az osztálytaliról szerintem.


Itt vagyok én 26 évesen. Egyszerűen minden fázisban később érek célba, mint a legtöbb ember. Legtöbb ember?? Mik vagyunk, robotok? Meg van ez szabva hogy minden embernek ugyanabban az életkorban kell célba érnie a bizonyos szakaszokban?? Nem! Én később érek, mint a "nagy átlag". Csúsztam a fősulival, 26 évesen végeztem az iskolában és még nincs nyelvvizsgám. Van egy felsőfokú szakmám (ifjúságsegítő), és szociálpedagógus lettem. Nincs munkám, nincs vőlegény, férj és gyerek. A testemet is még csak most hozom helyre mert nem volt miatta életem 15 éven át a kövérségben. És ezt az új életet most kezdtem el élni, nem is oly rég. Sok mindent most hozok be, amin más már rég túl van. De engem épp bezárt a kövérség, és nem mertem.... De hagyjuk is. Nem is folyok most jobban bele ebben a témakörbe, hiszen az már egy másik bejegyzés lenne inkább. Szóval tehát akkor mi is van? Akasszam fel magam? Érezzem sz*rul magam? Gondoljam azt hogy kevesebb vagyok mint a nagy átlag? Lópikulát!

grin hangulatjel Tudom h mit érek és mi van bennem. Én lassabban jutok a célokba, de meglehet h sikeresebb és boldogabb is leszek, mint aki már 26 évesen robotol egy olyan melóhelyen amit gyűlöl, becsúszott a gyerek pedig még nem volt a legjobban felkészülve rá, és kínlódik egy faszival mert közben rájött h lehet h mégsem ő az az ember aki mellett 60 évesen is boldogan fog felébredni. Tehet nekem ezt kellene irigyelnem másoktól? Kérem alássan...én még nem értem meg férje és gyerekre. Én még nem tartok ott se lélekben, se fejben, se sehogy. Menni kellene a tömeg után?? Nekem is? Neked is? Ugyanmár grin hangulatjelMiről maradtam le 26 évesen, vagy ő 23 évesen? grin hangulatjel

Én lassabban jutok a célokba, de meglehet hogy sikeresebb és boldogabb is leszek, mint aki robotol egy olyan melóhelyen amit gyűlöl, becsúszott a gyerek pedig még nem volt igazán felkészülve rá, és kínlódik egy faszival mert közben rájött hogy lehet mégsem ő az az ember aki mellett 60 évesen is boldogan fog felébredni. Tehát nekem ezt kellene irigyelnem esetlegesen? Kérem alássan...én még nem értem meg férje és gyermekre. Én még nem tartok ott se lélekben, se fejben, se sehogy. Menni kellene a tömeg után?? Nekem is? Neki is? Vagy épp neked is, aki hasonló "gondokkal" küzdesz? Ugyanmár!
Persze osztálytalikkor vagy hasonló helyzetekben az ember elkezd görcsölni automatikusan hogy hú vajon a többiek hogy haladnak az életben, hú én kilógok majd a sorból, hú én jóval hátrébb vagyok mint ők? Igen, ez egy természetes reakció. De ezen csakis az egyén tud felülkerekedni. És ne csak az osztálytalikra gondoljunk, hanem úgy "ámblok" mindenre.

Boldog embernek érzem magam még így is? IGEN! :-) Hiszek és bízok magamban? IGEN! Fogok találni állást? IGEN! Aki keres, az talál, és én megállás nélkül ezt teszem. Szóval akkor mi is van??? Miről is beszélünk?!? :-)
Boldogtalan vagy? Tégy ellene! De sosem kell a tömeg után menni, és beolvadni közéjük. Én ezt vallom.

Nagyon érdekelne a te véleményed is! Te hogyan éled/élted meg ezeket a dolgokat?

Köszönöm hogy elolvastál! :-)





Marcsi