Jobbnál jobb ínyenc fogások, ünnepi vacsorák, nagyi sütije... Enélkül nem is igazi a karácsonyi hangulat. Nézzünk szembe a ténnyel, ebben az időszakban bizony nehéz betartani a diétát. Valószínűleg Neked sem sikerült 100%-ig. De tényleg pánikba kellene esned amiatt, hogy pár kilóval többet mutat a mérleg? Hidd el, nincs minden veszve!
Recent Posts
2013. december 30., hétfő
Oda a diétádnak, sikerült túlenned magad Karácsonykor?! Nyugi, semmi pánik!
Bejegyezte:
Marcsi Kincsesládikája
2013. december 19., csütörtök
Normális ez?
Bejegyezte:
Marcsi Kincsesládikája
Sziasztok!
Rengeteg gondolat van bennem, ezáltal biztos kicsit
össze-vissza lesz ez a bejegyzés, bocsánat érte. De a lényeg az biztos
kihámozható lesz majd :)
Akik rendszeresen olvasnak, tudják hogy min mentem keresztül
a 2013-mas év alatt. Teljes, és a feletti erőbedobással sikerült 37 kiló
súlyfeleslegtől megszabadulnom. 2013. januárjában 100 kilóval kezdtem bele az
életmódváltásba. Minden porcikámmal és az agyam teljes részével csakis a
fogyásra összpontosítottam. Kiiktattam pár dolgot az étrendemből, és bekerült
pár új dolog a helyükre. Nagyon oda
figyeltem hogy mit eszek, és hogy mennyit. Illetve nem faltam degeszre magam
mint éveken át tettem, hanem többször keveset ettem, ahogy egészséges, ahogy
kell :)
Folyamatosan elkezdtem szoktatni magam a mozgáshoz is, majd pedig amikor már
elég edzettnek éreztem magam, elkezdtem keményebb edzéseket csinálni, illetve a
mennyiséget is növeltem. A fogyásom nagyon szépen és fokozatosan haladt. Heti
0,5-1 kg között menetelt. Nem szenvedtem közben, hanem élveztem az egészet. Egy
percig nem éheztem. És mindent megadtam a szervezetemnek amire szüksége volt.
Étrendkiegészítők és szilárd táplálékok formájában is.
Amikor azt írtam pár sorral feljebb hogy minden porcikámmal
erre az egész folyamatra összpontosítottam, ezt tényleg szó szerint kell
érteni. Ahogy felébredtem és kinyílt a szemem, onnantól kezdve végig az esti
elalvásig csak annak éltem hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból. Minden
napomat ez tette ki, mind agyilag és mind fizikailag. Heti 6 nap edzés, minden
nap 3-szor. Ez volt a legfontosabb és minden más csak utána következett. Tehát
el tudjátok képzelni… :)
És igen ennek a kemény munkának meg is lett az eredménye. Hiszen a 100 kilós
lányból, 63 kilós lett 11 hónap alatt. Érdekes volt megszokni az új külsőm és a
vele járó dolgokat is. Nagyon boldog voltam! :)
Sajnos, vagy nem sajnos, de mindennek lehetnek hátulütői.
Bár lefogytam, de ennek köszönhetően a melleim mérete a felére csökkent (jó ok,
még így sem panaszkodhatom, mert volt miből lemennie). De a bőr az ugyanúgy ott
maradt, csak a zsírszövet fogyatkozott meg belőle. Illetve meg is ereszkedtek.
Tehát nem feszes és tömött. Bizonyos pózokban kifejezetten csúnya is. Nem
szoktam ok nélkül panaszkodni, tehát ha ezt írom, akkor az sajnos így is van.
100 kilósan a hasam is nagyra nőtt, mert már nem tudtam hova
hízni (pedig sosem voltam hasra hízó típus, de ugyebár valahová mennie kellett
a zsírnak még tovább). Ok, sok stria keletkezett a hasamon, ezt még úgy ahogy
el is fogadom. Ez van! Bármit teszek, azok ott fognak maradni. Annyi pozitívum,
hogy elhalványodtak. Tényleg, sebaj! :) Viszont az hogy a bőr
ott is lóg, mert kitágult, az nagyon bosszant. Ronda. Persze sok-sok idő
elteltével majd ha minden igaz vissza fog húzódni. De így most úgy néz ki,
mintha jó hájas lenne. Persze, van még zsír rajta, de a nagyobb része csak
felesleges bőr. És sajnos a belső combommal is ugyanez a helyzet. Roggyant a
bőr ott is.
Az elért 63 kilómnál azt mondtam hogy többet nem szeretnék
fogyni mert elveszítem a nőies, formás, homokóra alkatot. Elvesztettem. A
csípőm úgymond eltűnt, mert „lefogytam onnan, ami volt”. Nagy súllyal csípő
kerekítő, formáló edzéseket csináltam, de sajnos nem tudtam olyanná formálni
amilyenné szerettem volna. Beletörődtem nagy nehezen, rendben...akkor hát marad
a sportos, „egyenesebb” alak. De ha már ez van, és nincs mit tenni ellene,
akkor fogyjunk még! Így hát további 7-8 kg a célom, amit le szeretnék adni.
Az elmúlt hónapok alatt, mindig az volt bennem hogy ha nem
hajtottam ki a belem az edzésnapokon, akkor nem éreztem azt hogy minden tőlem
telhetőt megtettem a célom érdekében. Nem voltam elégedett, lelkiismeret
furdalásom volt. Így hát természetesen igyekeztem mindig kihajtani magam,
kihozni a maximumot. Sikerült is. És olyankor mindig boldogan, büszkén és
elégedetten hajtottam álomra a fejem.
Desszerteket, finomságokat, sütiket csak ritkán ettem. Kb.
hetente-2 hetente egyszer, és akkor is csak picikét. Amikor elértem a 63 kilót,
kicsit engedtem a diétán mert úgy voltam vele hogy már csak súlymegtartani
szeretnék és izmosodni mellette. Így hát hetente kb. 2-szer is volt hogy
becsúszott valami desszert. Mi következett ezen alkalmak után?
Lelkiismeret-furdalás. Akarat gyengének érzem magam minden egyes ilyen kis
falatka után. Legyen az egy szem szaloncukor, egy szelet süti, vagy 2 kocka
csoki.
Az edzések terén is picit, de lejjebb engedtem a dolgokat.
De csak annyiban hogy nem hajtottam ki a belem. Ugyanúgy megvan a napi 3 edzés.
Mi következett? Lelkiismeret-furdalás.
Megrögzött, függő, mániákus, beteges vagyok? Lehet! Nem
tudom, de az biztos hogy pszichésen nem ok valami ezen a téren. Szerintem! De
nem tudom igazából…
Jobb és jobb akarok lenni, nem elég az ami van. Az elmúlt
hónapjaim is így teltek. Jobbnak, jobbnak és jobbnak lenni, minden egyes nap elteltével.
Mára már sikerült megszoknom az új testem, olyannyira hogy már szinte
egyáltalán nem vagyok elégedett magammal. Néha ismét kicsit kövérkének érzem
magam. Hiába látom hogy nő létemre mennyire izmos a karom, hiába tapintom hogy
mennyi izmot sikerült a lábaimra is „felpakolni”, stb. Mégsem elég, mégsem
tetszik. Harcolok saját magammal.
Hiába tudom hogy az már szinte csak bőr ami van a hasamon
vagy a belső combomon, mégis feszengek tőle/miatta. Egész egyszerűen azért,
mert nem szép! Nem esztétikus! Én nem akarom hogy így nézzen ki. Ezért (is)
hajtom magam újra keményen. De úgy érzem mégis, hogy nem elég keményen.
Tavasszal már rövidnadrágban akarok feszíteni az utcán.
Sosem jártam rövidnadrágban senki előtt. Maximum kis koromban, kb. 15 évvel
ezelőtt.
Húha, úgy érzem hogy most nagyon komolyan megnyíltam
előttetek :)
Mert ezek olyan dolgok, amikről nem szívesen beszélek. De hátha érzett már más
is hasonlókat, és tud nekem segíteni. Hátha tudtok velem tapasztalatokat
megosztani. Vagy csak elküldeni a jó büdös fenébe, hogy Marcsi te egy idióta
vagy! Bármilyen gondolatnak örülnék :)
Nehéz valamit is kezdenem ezzel a helyzettel, bár tudom hogy csakis magamon
segíthetek. Nekem kell rendet rakni az elmémben. Bár most azt érzem hogy kicsit
jobb, azáltal hogy kiírtam ezeket magamból.
Hát, azt hiszem nagyjából ennyi az, ami nyomja a lelkem :)
Marcsi
2013. december 18., szerda
Évértékelés, avagy: 25 Questions To Ask Yourself Before The End Of The Year!
Bejegyezte:
Marcsi Kincsesládikája
Sziasztok!
Pár nagyon jó kérdés, amit szerintem klassz dolog megválaszolnod önmagadnak, így év vége felé. Próbáljátok ki ti is :)
1. Mire vagyok a legbüszkébb ebben az évben?
Megszabadultam 37 kg zsírtól.
2. Hogyan lehetnék jobb abban, amivel foglalkozom?
Ha az iskolai teendőimet nézem, akkor a lustaság az, amit el kell hessegetnem. Ha a testemmel való foglalkozást nézem, akkor újra szigorítanom az étkezésemen.
3. Miben érzem, hogy elakadtam?
Az iskolai teendőimmel elakadtam. És a további kilóim leadásában is.
4. Miben kell nagylelkűnek lennem önmagammal?
Éppen elégszer voltam nagylelkű magammal mostanában, tehát ideje lenne szigorítani!
5. Foglalkoztat a karrierem?
Foglalkoztat, de úgy érzem nem eléggé, és ez baj!
6. Milyen leckéket tanultam meg?
Mindig sokat tanul az ember, és sok mindenre döbben rá. Úgyhogy nagyon sok leckét tanultam 2013-ban. Ha mégis minimum 1 dolgot meg kell hogy említsek, az az hogy a befektetett energia mindig megtérül.
7. Milyen évet zártam pénzügyileg?
Nem panaszkodhattam, hála a jó Istennek!
8. Hogyan töltöttem a szabadidőmet?
Úgy vélem hogy nagyon hasznosan (végre).
9. Mennyire viseltem gondját a testemnek, elmémnek és lelkemnek?
A testemnek és a lelkemnek szinte teljes mértékben. Az elmémnek szolgáltathattam volna többet is.
10. Mennyire voltam nyíltszívű?
Az elmúlt évekhez képest ebben is fejlődtem.
11. Mikor éreztem a legkreatívabbnak magamat?
Amikor belefogtam az életmódváltásba.
12. Milyen terveimet valósítottam meg?
Az iskolai dolgaim háttérbe szorultak sajnos, viszont a nagy vágyamat megvalósítottam és magam mögé utasítottam a kövérséget.
13. Mi az, amit halogattam?
Ugyancsak ismétlem magam...az iskolai teendőimet.
14. Milyen módon tudom átstrukturálni az időmet?
Szinte bármilyen módon megvalósítható lenne, ha végre megtenném...
15. Mennyire hagytam, hogy hátráltasson a félelem vagy a kudarc?
1-2 dologban hagytam csak. De mégsem érzem úgy hogy megengedhető lett volna ez az 1-2 dolog.
16. Mi az, amiben kétségem merült fel?
Hogy képes vagyok-e még többet kihozni a testemből, illetve hogy képes vagyok-e az iskolai dolgaimmal megbirkózni.
17. Mikor éreztem a leginkább élőnek magamat?
1-1 edzés után és közben.
18. Hogyan tanítottam másokat arra, hogy tiszteljenek?
A kisugárzásommal, megjelenésemmel, határozottságommal (ez persze nincs mindig jelen).
19. Hogyan tudom fejleszteni a kapcsolataimat?
Ha aktivizálom magam a lehető legtöbb módon és formában.
20. Voltam-e igazságtalan valakivel?
Igen
21. Kinek kell megbocsátanom?
Önmagamnak és édesapámnak.
22. Mi az, amit ideje elengedni?
Van egy pár ilyen dolog, de az ember néha szeretek szenvedni, még ha rossz is neki. Tudja hogy el kellene engednie és mégsem teszi...legalábbis egy jó ideig.
23. Milyen régi szokásoktól szeretnék megszabadulni?
A lustaságtól mindenképp.
24. Milyen új szokásokat szeretnék kialakítani?
Még több odafigyelés a teendőkre, a környezetemre, önmagamra, és másokra is. És még több akarat!
25. Hogyan lehetek elfogadó önmagam iránt?
Nem akarok sok mindenben elfogadó lenni önmagam iránt, mert akkor nem tudom elérni azokat a dolgokat, amiket szeretnék.
A konklúzió, hogy sok minden kitisztult előttem, és látom a 2 legfőbb dolgot ami nagy fókuszt kap illetve kellene hogy kapjon az életemben. Tisztában vagyok azzal hogy mikre vagyok büszke, és mikre nem. És hogy miken kell hogy változtassak, különben továbbra is bántani fogja a lelkiismeretemet.
Legyen szép napotok! :)
Marcsi
2013. december 16., hétfő
Legyél Te is szexisebb nő! A fehérjediéta a kulcs a kezedben!
Bejegyezte:
Marcsi Kincsesládikája
Annak ellenére, hogy azt gondolják rólunk nőkről túlbonyolítjuk a dolgokat ez nem így van. A képlet nagyon egyszerű a mi fejünkben is. Jól akarunk kinézni. Ennyi. Ezért viszont több dologra is hajlandó vagyok én is. Gondolom Te is?! Szexisebb nő akarsz lenni. Tudom. Mondom az alapokat 2 egyszerű pontban. Így csináld!
2013. december 6., péntek
The Christmas TAG
Bejegyezte:
Marcsi Kincsesládikája
Sziasztok!
Boldog Mikulást kívánok! :))) Kinél járt már a Miku, és mit hozott? Hozzám mint minden évben, idén is este fog megérkezni :) Idén nagyon elkapott a Mikulás és a Karácsony "láz". Már tegnap este is karácsonyi dalokat hallgattam, főleg Michael Bublé előadásában. És a kari ajándékok nagy részét is megvásároltam már. Legszívesebben millió ajándékot vennék és készítenék a szeretteimnek, mert annyira jó érzés adni és látni azt hogy mennyire boldogak, és izgatottan csomagolják ki amiket kaptak.
Nagyon ritkán szoktam TAGeket töltögetni, de mivel karácsonyi lázban égek, így ezt most szeretném kitölteni :) Több blogger lánynál is elolvastam ezeket, és olyan jó megtudni hogy kinél hogy telik a karácsony, stb. Nagyon sok kedves dolgot olvastam. És sokszor meg is fogant már bennem a gondolat, hogy ha egyszer lesz férjem és gyermekeink, akkor én miket szeretnék becsempészni a karácsonyba majd, ami minden évben hagyomány lesz majd, és amik hiányoznak/hiányoztak az eddigi karácsonyaimból. De persze csak ha mindenki szeretné majd :P :)
1. A valódi vagy műfenyőt kedveled jobban?
Természetesen a valódit :) Mert azt a csodálatos fenyő illatot semmi sem tudja pótolni.
2. Egy kávézóban vagy decemberben, mit kérsz?
Vagy valami különleges ízzel bíró finom, meleg italt (mindenképp jó édes legyen), vagy pedig egy kávét amihez olyan sűrű tejszínt adnak, ami isteni teltté, krémessé, sűrűvé teszi a kávét.
3. Melyik a kedvenc színsémád karácsonyfa díszítésnél?
Szinte minden évben más-más színkompozíciót képzelek el a fára, de az alap kedvenc színek az ezüst, arany, kék, piros.
4. Adni vagy kapni?
Mindkettő :P Viszont nagyon szeretek adni!! :) Nagyon boldoggá tesz, ha más embereket boldoggá tehetek. Nagyon jó érzés látni azt, ahogy a szeretteim boldogok és örülnek.
5. Húsos pite jöhet vagy mehet?
Nem értem hogy hogy jön ide a húsos pite, vagy csak tájékozatlan vagyok és nem tudom hogy milyen szereppel bír karácsonykor a húsos pite. Minden esetre természetesen jöhet! :P
Ami szinte minden évben megtalálható az asztalunkon ilyenkor, az a töltött káposzta, húsleves, és a különböző sütemények, amiket nagyival készítünk el :) De egyébként mikor mi kerül az asztalra :) Halászlé, bejgli, stb.
7. Karácsonyi divat. Hogy néz ki nálad?
Nincs konkrét szettem. Minden évben más-más stílusban, öltözékben vagyok :)
8. Melyik a kedvenc karácsonyi zenéd?
Michael Bublé karácsonyi dalait nagyon szeretem :) De nagyon vegyes a paletta egyébként. Szeretem azokat a rádióállomásokat amik karácsonykor folyamatosan karácsonyi dalokat sugároznak. Bekapcsolom olyankor, és csak az szól amíg meg nem unjuk :D
9. Melyik a kedvenc karácsonyi filmed?
Reszkessetek betörők! :D Nem tudom megunni, pedig minimum 15-ször láttam már :D
10. Mikor nyitjátok ki a karácsonyi ajándékokat?
Ez az egy dolog az, ami minden évben ugyanúgy kell hogy legyen :) Szenteste, vacsora után kicsivel szokott csilingelni a Jézuska hogy megérkezett :) Nem is tudnám elképzelni más időpontban.
A piros, illetve az ezüst/arany csillámos lakkok.
Kellemes ünnepeket kívánok Mindenkinek! :)
Marcsi