Recent Posts

2013. június 25., kedd

Fogyókúra, életmódváltás, sport II.

Sziasztok!
Az első ilyen bejegyzésem óta eltelt egy kis idő, de most ismét jelentkezem :-) Ha még nem olvastátok az elsőt, viszont érdekel, akkor Itt megtaláljátok.

Ahogy említettem is, az első és legfontosabb lépés az az hogy fejben eldöntsd és elhatározd magad abban hogy te most egy hosszú útra lépsz, ahová nagy-nagy kitartás kell hogy elkísérjen. Minden fejben dől el! Ha nem akarod igazán, de úgy Isten igazából, akkor bele se kezdj szerintem, mert fel fogod adni, és vissza fogod hízni azt amit esetleg sikerül leadnod. Viszont ha már kellően gyűlölöd azt ahogy kinézel, akkor az nagy erőt adhat! Lehet hogy ezek kemény szavak, de én ebben hiszek :-) Én emlékszem, annyira utáltam már azt ahogy kinézek hogy nem mertem kapcsolatot kialakítani másokkal, nem mertem beszélgetést kezdeményezni, vagy órán felszólalni, mert tudtam hogy akkor minden tekintet rám szegeződik, és alaposan szemügyre vesznek. És mit fognak látni? Egy szétfolyt pufókat! És persze mivel akkoriban nem volt bennem semmilyen akarat és elhatározottság, csak csendben ültem és szenvedtem és tűrtem azt ahogy dagadok. 

Azt is be kell hogy valljam, nem hiszek a fogyókúrákban, mert az akarat gyenge embereknél, az amit sikerült lefogyniuk, vissza fog mászni rájuk, mert örülni fog hogy "végre ehet". Nyilván ez nem mindenkinél van így, nem általánosítok. De tudni kell azt hogy a fogyókúra és a diéta/életmódváltás nem ugyanazt jelenti. A diéta/életmódváltás egy élethosszig tartó folyamat. Csak kezdete van, de vége az nincs. A fogyókúránál kezdet és vég is található. 
Továbbá azt is fontos tudni hogy más alakot fog ölteni egy olyan ember aki csak az étrendjén változtat, vagy pedig sportol is mellette rendszeresen. Sokkal szebb, feszesebb, formásabb alakot fogsz kapni ha sportolsz is! Persze ha a lustaság közbe szól, akkor ... A boltban is csak annyit kapsz, amennyit fizetsz. Nem többet!

Melyikkel jársz jobban szerinted? Az életmódváltással vagy a fogyókúrával? Ha csak az étrendeden változtatsz vagy pedig mellé rendszeresen sportolsz is? Azt hiszem ez nem kérdés! :-)


Nyilván mindenki saját magának dönti el hogy melyiket választja, illetve mit szeretne elérni. Ebben csak te dönthetsz, senkinek semmi joga bele szólni. Ha az én személyes véleményemet kellene megosztani veletek -és most meg is teszem-, nos én nem tűztem ki magam elé konkrét célt, hogy teszem azt 15 kilótól akarok megszabadulni. Mert 1.: nem tudhatom előre hogy hogy fogok kinézni mínusz 15 kilóval mert azt sok minden befolyásolja. Például hogy izomból avagy zsírból fogyok-e, és stb. Illetve 2.: mert én ha már csinálom, akkor tisztességesen csinálom, tehát tűnjön el az az átkozott zsír a testemről, csak annyi maradjon amennyi "kell" és ne több. Ha te kövér vagy, ne mond hogy elég lesz 15 kiló, és a maradék X kiló zsír had lötyögjön ott a testeden szabadon. Ne mond hogy nem éreznéd magad jobban feszes combokkal, felesleges lötyögő zsírréteg nélkül. Ne elégedj meg annyival hogy lement a hasadból valamennyi, de van még rajta továbbra is X mennyiségű zsír (egyébként is nagyon veszélyes a sok hasi zsír). Tedd oda magad rendesen ha már csinálod, ne fél munkát végezz! Hidd el, iszonyatosan büszke leszel magadra. És marha erős, magabiztos ember válik belőled majd! Ne érd be a kevesebbel, hiszen egyszer élsz. Nézz ki úgy hogy ne irigykedj ha csinos lányokat látsz magad körül. Légy Te a jobb! Légy jobb mindenkitől! Én a maximumot akarom! ;)

Sok lánytól hallottam hogy mennyire szenvedett amíg leküzdötte magáról az X kilogrammot. És szó szerint leküzdötte magáról, mert szenvedett közben. Elárulok nektek valamit...én egy percig sem szenvedtem/szenvedek. Csak addig amíg edzek (mert az nagyon kemény), de az el is múlik utána 3-4 perc múlva, mintha meg sem történt volna. Én nem fogyókúrázok, hanem életmódváltásba kezdtem. Amikor fogyókúrákba vágtam bele, akkor mindig szenvedtem. Mert meg kellett vonjak magamtól dolgokat, stb. Nagyon fontos az, hogy tisztában légy azzal, melyek azok az ételek, amelyek számodra nem jók. És aztán azokat automatikusan nem is fogod már fogyasztani és hidegen fognak hagyni. Nálam pl. ilyen a sült krumpli, panírozott-olajban kisütött dolgok, a nagy mennyiségű fehér tészta, stb. Annyira elnehezítik a gyomromat, hogy szinte alig bírok megmozdulni miatta, olyan érzetet kelt mintha befaltam volna egy lovat. És nem csak fizikailag akadályoz, hanem lelkileg is, mert szinte a hangulatom is lesüllyed. Továbbá az is fontos hogy elraktározd az agyadban hogy mik azok az ételek, amelyek "mérgek". Én legalábbis így neveztem el azokat a bizonyos ételeket :-) Amik pl. a következőek: négysajtos pizza, fehér kenyér, édes és sós péksütik, olajban tocsogó rántott hús, fehér rizs, cukros innivalók, agyoncukrozott termékek, mint pl. a gyümölcsjoghurtok. És még tudnám tovább sorolni, de ezt szerintem mindenki érti hogy milyen ételekre gondolhatok még. Mivel tudom hogy "mérgek", így engem egyáltalán nem hat meg ha valaki velem egy asztalnál ezeket fogyasztja, mert tudom hogy nem kell sajnáljam/irigyeljem tőle, hiszen neki lesz rossz ha megeszi, nekem pedig jó, ha nem teszem. Ha ezeket a dolgokat is rendbe raktad a fejedben, akkor téged sem fog zavarni ha étterembe mész a barátaiddal. Mert tudom hogy sokatok szenved ám ilyenkor. De ha szenvedsz ettől, akkor az baj. Ott még nincs rendben valami és dolgoznod kell rajta :-)

A minap a vasútállomáson egy lány előkapott egy túrórudit, de én legszívesebben kikaptam volna a kezéből! :D Felkiáltva, hogy neee, ne edd meg! Legalább 6 kockányi cukor van benne. És nem csak a kövér embereknek kell odafigyelniük arra hogy mit ne egyenek meg, hanem a normál testalkatúaknak is. Nekik is ugyanúgy fontos az egészséges étkezés. Pl. nagymamám a minap azt mondta hogy öcsémnek bezzeg nem kell foglalkoznia azzal hogy mennyit eszik. Hozzáteszem 18 évesen 50 kiló vasággyal, és nagyon magas. Nekem erre rögtön az jutott eszembe, hogy én biza nem vagyok féltékeny arra hogy mit és mennyi eszik, mert ő jár rosszul vele. Sok-sok fehér kenyeret eszik, mogyorókrém, sok fehér tészta, szóval csupa rossz dolgokat, na és szinte nulla zöldséget. Ezt irigyeljem tőle?!? Lótúrót!

Tudnod kell hogy mi a jó és mi a rossz. És ehhez tartani magad, és ezt megérteni. Nem a szenvedésről kell szólnia a dolognak, nem a hatalmas megvonásokról. Nem a koplalásról. Rég rossz ha koplalsz, vagy éhezel, vagy folyton korog a hasad! 20 kilót adtam le ezidáig, de egyszer sem szenvedtem az étkezés miatt, nem voltam sosem éhes. Nem vontam meg magamtól semmit, csak azt amiről tudom hogy sz@r. Édességet is eszek, de nem sűrűn és nem sokat. De a legjobb hogy nem is kívánom, csak néha. Többször kell enni keveset, ez nagyon fontos. Ha koplalsz, azzal csak jól megszívatod magad, no meg a szervezeted is! Hülye vagy ha ezt teszed! Hangsúlyozom, 20 kilót adtam le eddig és nem koplaltam, nem szenvedtem :-) Sajnálom akinek ez a sztori szenvedésről szól, de akkor valamit nagyon nem jól csinál.

Anno mikor bele vágtam ebbe az egészbe, nem voltam még ennyire tisztában a dolgokkal és önmagammal, de aztán ez gyorsan változott. Ezt a következő bejegyzésemben el is mondom nektek. Illetve hogy én hogyan kezdtem szoktatni magam az "úthoz". Tudatosan és fokozatosan felépített sztori ez az egész :-)

Ismét szeretném hozzá tenni, hogy ezek csupán az én gondolataim, véleményeim. Mindenki azt tesz a testével amit akar, és mindenki úgy él ahogy akar. Nem akarok egy percig sem okoskodni, hiszen nincs hozzá semmilyen képzettségem. Csupán segíteni akarok a magam módján azoknak, akik erre vevők :-)





Marcsi



12 megjegyzés:

Dóri írta...[Válasz erre...]

Annyit fűznék hozzá, hogy sokan akár a diéta, akár a fogyókúra alatt azt gondolják, hogy „akkor most mindent megvonok”. Csak ez nem így működik, és lehet, hogy ez bejön valakinek, másnak nem biztos, hogy hasznos lesz.
A másik, hogy a legtöbben ott adják fel, vagy éreznek mérhetetlen bűntudatot, hogy egyszer bűnöztek. A fentiek tekintetében egy: ezen ne csodálkozzunk, kettő: nem kell kétségbe esni, hanem tovább csinálni a mozgást és a diétát.
A mozgáshoz azt fűzném hozzá, hogy mindig annyit és azt (főleg eleinte, amikor még inog az ember), amit szeretnénk, és örömmel csináljuk.
Jó poszt lett! :)

Marcsi Kincsesládikája írta...[Válasz erre...]

Egyet értek veled :)

Viki írta...[Válasz erre...]

Nagyon szuperül összefoglaltad a dolgokat, már alig várom a folytatást! :}

Marcsi Kincsesládikája írta...[Válasz erre...]

Örülök ha tetszik Viki! :)

Fanni írta...[Válasz erre...]

Még mindig csak ámulok és bámulok a kitartásodon! Hajrá Maresz! :)

Marcsi Kincsesládikája írta...[Válasz erre...]

Új ember lettem :D (szerencsére)

L. Anna D. írta...[Válasz erre...]

Annyira igazad van! Én is az egészséges életmód ösvényére léptem, bár még eléggé az elején tartok. A környezetemben mindenki a fejét csóválja, hogy biztos rosszul érzem magam amiatt, hogy ennyi mindent nem eszem és NEM HISZIK EL, hogy tökre hidegen hagynak ezek a "szemét" kaják :-D Minél jobban bizonygattam, annál inkább hitetlenkedtek, szóval mostanra beérem azzal, ha elfogadják a döntésemet. A tornák engem is kimerítenek, de utána tényleg olyan jó :-) meg ha feszült vagyok, tök rossz kedvűen megyek tornázgatni és a végére teljesen visszanyerem az életkedvemet! Csak így tovább neked is!!!! :-))

Marcsi Kincsesládikája írta...[Válasz erre...]

Senkivel nem kell foglalkozni! Csakis magaddal, és amiben hiszel :) Nem érdemes azok szavaira hallgatni, akik ebben nincsenek benne és még csak nem is jártasak a témában. No meg akik még egyetlen lépést sem tettek meg, csak pl. kritizálnak és okoskodnak. Mindig csak előre! :)) ;) És meg lesz az eredménye ^^

Zsanett írta...[Válasz erre...]

már ne is haragudj, de egy túrórudi nem a világ vége... én is lefogytam 15kg-t életmódváltással de én nem szálltam ennyire el magamtól hogy kènyszerem legyen kiverdesni emberek kezéből az ételt. én igen is nagyon ritkán megengedek magamnak egy kis pizzát és édességet (max aznap 2km-rel tobbet futok).

Marcsi Kincsesládikája írta...[Válasz erre...]

Sajnálom ha így jött le :) De nem fogok magyarázkodni. És nem vagyok elszállva sem magamtól ;)

Bogi Vrg írta...[Válasz erre...]

Csodálom a kitartásodat és hogy ilyen kemény tudsz lenni önmagaddal :-) Belőlem sajnos ez hiányzik, de úgy érzem, kis lépésekkel már ráléptem a helyes útra, fokozatosan váltok életmódot. Teljesen átérzem, amit írtál, hogy nem bírsz a műkajákra már ránézni sem. Na, én is sok dologgal így vagyok, főleg az édességekkel, sajnos a joghurtok még becsúsznak néha, de azon és gyümölcsön kívül már semmi cukrosat nem eszem és nem is kívánom őket.

Marcsi Kincsesládikája írta...[Válasz erre...]

A fokozatosság az elve :) Úgyhogy jól haladsz Bogi :)

Megjegyzés küldése

Köszönöm hogy megjegyzést írsz! Sokat számít a visszajelzésed :-)