Miről maradtál le az életedben? Egyáltalán lemaradtál?

Sziasztok!

Azt ígértem a FB oldalamon, hogy írni fogok nektek arról hogy mi történt velem az elmúlt hónapokban. Hiszen a legutolsó bejegyzésem révén sokan észrevettétek rajtam hogy problémák ütötték fel a fejüket az életemben, ami kissé meggyötört.

Ígérem hogy a következő bejegyzésemben valóban mesélni fogok róla, viszont most annyira megszállta egy téma az agyamat, hogy erről mindenképp szeretnék most írni nektek. 

Tulajdonképpen 2 dolog is elindította bennem az elmélkedést. Holnap születésnapom lesz, plusz egy nagyon jó barátnőm megihletett. 

Előre is szeretnék elnézést kérni ha keményebben fogok fogalmazni, és helyenként csúnya szavakat is használni fogok, de nagyon feltüzelt most ez a téma. S addig szeretnék írni róla, amíg ez a tűz ég bennem :-)

Elkezdeném az eszmefuttatást először a barátnőm rövid sztorijával, majd bele szövöm az én sztorimat és a véleményeimet is. 

A lány 23 éves, nyár elején volt a diplomaosztója. Van egy alap diplomája és most már egy master diplomája is, plusz angol nyelvvizsga. A diplomaosztója óta folyamatosan nézi az állásokat és küldözgeti az önéletrajzokat. Túl van már több állásinterjún is, de semmi siker. Néhány hónapja véget ért egy több éves párkapcsolata. Elmúlt az érzelem. A lényeg most ennyi. Hamarosan osztálytalálkozója lesz, de nem tudja hogy elmenjen-e, avagy sem. Merthogy vajon ki mit fog mondani, hogy épp hol tart az életben, stb. stb., és ő rajta majd biztosan hüledezni fognak a többiek, mert egyenlőre se munka, se pasi, vagy vőlegény, vagy anyám tyúkja. Most már biztosan sejtitek hogy miről szeretnék pár gondolatot ejteni :-)

No és most fogom a velősebb részt ide vetni. Tehát hány éves is ő? 23? 23 évesen azt kellene "szégyellnie" hogy van egy alap és egy master diplomája+nyelvvizsga? Nincs munkája még? Lesz! Ő tehet róla hogy ilyen nehéz a helyzet az országban? Nem! *urvasokan vannak még így munkaügyben mint ő? Igen! 23 évesen épp szingli és nincs pasija, vőlegénye vagy épp férje és gyermeke? Ez gáz??? 23 évesen? Fenéket! A legtöbb ember nagyonis tisztában van vele hogy manapság milyen nehéz olyan lányt vagy faszit találni aki egy érdemes karakter. S persze itt még szeretném azt hozzá tenni, hogy nem csak a fiatalok vannak tisztában ezzel a nehézséggel, hanem egyre inkább az idősebb korosztály is. Hiszen a szülők hallják egymástól is, illetve hallják és látják a saját gyermekükön is hogy keres, próbálkozik itt-ott, így-úgy, élőben és online, randik és stb, de egyszerűen nincs siker. Ráadásul pedig nem 70 évvel ezelőtti éveket írunk, amikor nagyanyáink már 25 évesen túl voltak mindenen. Megvolt a férj, a gyerek, van munkahelye. Tehát miről is van lecsúszva 23 évesen? Legyen büszke magára. Most végzett az iskolával, van 2 diplomája nyelvvizsgával. Ennyit az osztálytaliról szerintem.

Itt vagyok én 26 évesen. Egyszerűen minden fázisban később érek célba, mint a legtöbb ember. Legtöbb ember?? Mik vagyunk, robotok? Meg van ez szabva hogy minden embernek ugyanabban az életkorban kell célba érnie a bizonyos szakaszokban?? Nem! Én később érek, mint a "nagy átlag". Csúsztam a fősulival, 26 évesen végeztem az iskolában és még nincs nyelvvizsgám. Van egy felsőfokú szakmám (ifjúságsegítő), és szociálpedagógus lettem. Nincs munkám, nincs vőlegény, férj és gyerek. A testemet is még csak most hozom helyre mert nem volt miatta életem 15 éven át a kövérségben. És ezt az új életet most kezdtem el élni, nem is oly rég. Sok mindent most hozok be, amin más már rég túl van. De engem épp bezárt a kövérség, és nem mertem.... De hagyjuk is. Nem is folyok most jobban bele ebben a témakörbe, hiszen az már egy másik bejegyzés lenne inkább. Szóval tehát akkor mi is van? Akasszam fel magam? Érezzem sz*rul magam? Gondoljam azt hogy kevesebb vagyok mint a nagy átlag? Lópikulát!

grin hangulatjel Tudom h mit érek és mi van bennem. Én lassabban jutok a célokba, de meglehet h sikeresebb és boldogabb is leszek, mint aki már 26 évesen robotol egy olyan melóhelyen amit gyűlöl, becsúszott a gyerek pedig még nem volt a legjobban felkészülve rá, és kínlódik egy faszival mert közben rájött h lehet h mégsem ő az az ember aki mellett 60 évesen is boldogan fog felébredni. Tehet nekem ezt kellene irigyelnem másoktól? Kérem alássan...én még nem értem meg férje és gyerekre. Én még nem tartok ott se lélekben, se fejben, se sehogy. Menni kellene a tömeg után?? Nekem is? Neked is? Ugyanmár grin hangulatjelMiről maradtam le 26 évesen, vagy ő 23 évesen? grin hangulatjel

Én lassabban jutok a célokba, de meglehet hogy sikeresebb és boldogabb is leszek, mint aki robotol egy olyan melóhelyen amit gyűlöl, becsúszott a gyerek pedig még nem volt igazán felkészülve rá, és kínlódik egy faszival mert közben rájött hogy lehet mégsem ő az az ember aki mellett 60 évesen is boldogan fog felébredni. Tehát nekem ezt kellene irigyelnem esetlegesen? Kérem alássan...én még nem értem meg férje és gyermekre. Én még nem tartok ott se lélekben, se fejben, se sehogy. Menni kellene a tömeg után?? Nekem is? Neki is? Vagy épp neked is, aki hasonló "gondokkal" küzdesz? Ugyanmár!

Persze osztálytalikkor vagy hasonló helyzetekben az ember elkezd görcsölni automatikusan hogy hú vajon a többiek hogy haladnak az életben, hú én kilógok majd a sorból, hú én jóval hátrébb vagyok mint ők? Igen, ez egy természetes reakció. De ezen csakis az egyén tud felülkerekedni. És ne csak az osztálytalikra gondoljunk, hanem úgy "ámblok" mindenre.

Boldog embernek érzem magam még így is? IGEN! :-) Hiszek és bízok magamban? IGEN! Fogok találni állást? IGEN! Aki keres, az talál, és én megállás nélkül ezt teszem. Szóval akkor mi is van??? Miről is beszélünk?!? :-)

Boldogtalan vagy? Tégy ellene! De sosem kell a tömeg után menni, és beolvadni közéjük. Én ezt vallom.

Nagyon érdekelne a te véleményed is! Te hogyan éled/élted meg ezeket a dolgokat?

Köszönöm hogy elolvastál! :-)

Marcsi

Amikor elfogy az a bizonyos lelkierő...

Sziasztok!

Az elmúlt 4-5 napban elég fura állapotba kerültem. Biztosan veletek is előfordult már ez az érzés… Amikor sok dolog össze gyűlt a fejed fölött. Amikor nem tudod hogy hogyan tovább, mi lenne a helyes lépés, vajon mit fog hozni a jövő, helyesen döntesz-e. Amikor épp azt érzed hogy lenn vagy, nem pedig fönn. 

Azon elmélkedtem ma délután hogy az ember sokszor csak a fizikai erőt emlegeti, hogy milyen sok erő kell ahhoz hogy eddzen az ember egy ütőset, vagy mennyi erő kell ahhoz hogy cipeld a nehéz szatyrokat bevásárlás után, stb stb. De vajon azt mennyire vesszük figyelembe hogy lelki erő is létezik. És hogy a lelkierőnket honnan szerezzük? Mert az oké hogy a fizikai erőnk hogyan „keletkezik”. De a lelkierőnkről mit tudunk? Abban biztosak lehetünk hogy nem a levegőből lélegezzük be magunkba, és hoppá, máris  milyen nagy adag lelkierőm lett! Saját magunkból kell kisajtolnunk és előállítanunk. És bizony ez az erő nem mindig áll a rendelkezésünkre. Van hogy kifogy és nincs kedvünk az élethez sem. A napokban nem csak a lelkierőm szállt el, hanem az akaratom, a hitem, a bizalmam is. Sok embertől hallottam már hogy mennyire irigylik a kitartásomat. Nos, az is ugrott mostanában. Például az evésre sem figyeltem oda. Nem volt benne rendszer. Mit hogy rendszer?!? Össze-vissza tömtem magamba az édességet. 

De az az én véleményem és taktikám ilyenkor, hogy hagyom magam. Átadom magam az érzésnek. Sajnálom magam, kínlódok, vergődök, nem érdekel hogy mit és mennyit eszek. De miközben kínlódok, közben mégis erőt gyűjtök. Majd pedig fogom magam, felállok és haladok tovább hittel, reménnyel. Kell néha az, hogy átadjam magam annak az érzésnek hogy letojom az egész mindenséget. Az ember pont eleget kap minden nap az arcába, hát miért ne ereszthetne le nagy ritkán? Felemésztődik egy idő után az energia. Újra kell töltődni időközönként. Hiszen rengeteg lelkierőt fogyasztunk el nap mint nap. Erre az erőre van szükségünk ahhoz hogy minden nap hittel haladjunk előre, hogy szorgalmasak legyünk az élet minden területén. Rengeteg nehézség fog még mindenki életében adódni, nem lehet elhasalni csak úgy :-)

 

Már érzem hogy újra erősödök, hogy eleget sajnáltam magam ebben a pár napban. Ma délután csak annyit mondtam magamnak, hogy hé engem semmi nem állít meg. Nincs olyan hogy feladom, nincs olyan hogy megállok. Nem győz le semmi! Még ha néha el is kenődik az ember lánya, sajnáld hát kicsit magad, majd állj fel és irány tovább! Az az érzés van bennem hogy úgyis minden jól fog alakulni, és minden úgy fog történni, ahogy történnie kell. És ha ráadásul mindent megteszek a sikerért, akkor végképp nyugodtnak kell maradnom :-) Amíg hit, remény és akarat van bennem, nincs semmi ami meg tudna állítani. Miközben ezeket a sorokat írom, nem csak kiírom magamból amiket érzek, hanem közben önmagam is tuningolom. És remélem közben nektek is tudok adni egy kis erőt, ha épp hasonló dolgokon mentek keresztül. 

Nektek van valami bevált "technikátok" ilyen helyzetekre? Szívesen elolvasnám, és biztos sok más embert is érdekelne :-)

Marcsi

 

Mi történik egy életmód tanácsadónál? (I.)

Sziasztok!

Ez a történet 2-3 hónappal ezelőttre nyúlik vissza. Lelkileg nagyon mélypontra kerültem, amit nem csak lelki gondok okoztak, hanem mondhatni testi problémák is. Bárki találkozott velem, kisírt szemekkel látott, és azt tapasztalta hogy csak árnyéka vagyok önmagamnak. Szakemberek segítségét kértem, többek között egyik főiskolai tanáromét is. Ő ajánlott számomra egy edző-táplálkozás-életmód tanácsadót, akit hamar fel is kerestem. Szinte már-már világmegváltást vártam tőle, mert annyira szét voltam peregve azokban a hetekben. Amikor pedig épp tiszta fejjel éltem a napjaimat, akkor pedig azon gondolkodtam hogy vajon mi fog történni, milyen lesz a találkozás és mit fog eredményezni majd. Azt akartam hogy segítsen nekem abban hogy leküzdhessem a lelki bajaimat, és segítsen megoldást találni a testi problémáimra. Az önbizalmam és az önértékelésem kicsit sem volt a helyén. Ma már kicsit furcsa erről írnom, hiszen akkor hatalmas gond volt ez nekem, viszont ma már csak mosolyogva tekintek vissza arra az emberre, aki akkor voltam. Sokat sikerült fejlődnöm azóta, önerőmből is, és a szakember (innentől nevezzük nevén) Emese révén is. 

Nem voltam megbékélve a testemmel, de ez tulajdonképpen az én butaságomból adódott. Lefogytam, boldog voltam tőle. Majd egy idő után ezt az érzést megszoktam, és már elszállt az újdonság varázsa. Kitűztem magam elé egy újabb célt, hogy hogyan szeretnék kinézni. Ez a cél tulajdonképpen a fitneszmodellek teste lett. Szépen lassan átalakult a fejemben hogy hogyan is néz ki egy hús-vér nő. Hiába voltam tudatában annak hogy az utcán nem fitneszmodell külsejű nők jönnek szembe velem, és hiába tudtam azt hogy hogyan is néz ki egy átlag női test, de egyszerűen "megkattantam" belül és nem tudtam már értékelni amit elértem, és folyton csak a hibákat láttam meg magamon. Hogy min kellene még változtatni, csiszolni, fogyni, alakítani. 

Nagyon őszinte leszek. 2 dologgal végképp nem tudtam megbarátkozni. Az egyik a hasam. Megnyúlt, megereszkedett rajta a bőr a fogyás után. Zsír már nem sok van rajta, de bőr az bőven. Amikor leülök, úgy rogy össze, mint egy hájas has. Ami még ettől is nagyobb szomorúságot jelentett nekem, az a mellem. Többségében nők olvasnak engem, úgyhogy hozzátok szólok :) Tudjátok hogy mit jelent a nőknek a mell kérdése. És most első sorban nem is a méretekre gondolok, hanem a kinézetére. A nőiességet jelképezi, stb stb, ezt nem kell magyaráznom. A mellemen (és több más testrészemen) is akad bőven stria, de azokon már rég túltettem magam, nem érdekelnek. A kinézetén nem sikerült túltenni magam. 40 kg fogyás igenis megviselte, nem meglepő.

Lényeg a lényeg hogy egy elégedetlen ember (ma már látom hogy milyen buta voltam) látogatott el azon a bizonyos napon Emeséhez. Aki nem szerette a testét, nem volt elégedett a látvánnyal, akit egyéb lelki problémák is gyötörtek, akinek az önbecsülése lent volt a béka valaga alatt, és akinek a magabiztossága eléggé megcsappant. Ezek alapján sejthetitek hogy az első találkozás nagy sírás-rívásban tört ki, hiszen Emese leült velem szembe, és annyit mondott hogy mesélj!

Folytatás a következő bejegyzésben érkezik :)

Szép napot kívánok nektek!

Marcsi

Ép testben ép lélek? Fontos az hogy szeressük a testünket?

Sziasztok!

Olyan sok közhelynek tűnő dolgokat, kijelentéseket ismerünk. Csak bólintunk rá, hogy igen, ok, persze. Azt feleljük rá hogy "oké, tisztában vagyok én ezzel", no meg "óh ez teljesen evidens dolog, nincs ebben semmi nagy szám". Majd rádöbbenünk alkalmakkor, hogy hiába okéztuk a dolgot, de mégsem fogtuk fel igazán, és mégsem alkalmaztuk.

Szeretnék nektek elmesélni egy sztorit, ami szerintem nem csak számomra, hanem másoknak is tanulságos lehet. 

Anno amikor sikerült lefogynom, boldog voltam, elégedett, és újra visszatért az elveszett önbizalmam. Aztán amikor idővel eltűnt az újdonság varázsa, mondhatni megszokottá vált az érzés és a látvány, ideálokat állítottam magam elé. Hogy hogyan is szeretnék kinézni. Ezek az ideálok fitneszmodellek lettek. Kiragasztgattam képeket a szekrényre, a laptopon beállítottam háttérképnek őket, stb. Egyre jobban berögződött a kép. Egyre inkább elhitte az agyam hogy ez a kép az igazi nő. De emellett azt is tudtam hogy márpedig az átlag nők nem így néznek ki, és nem fitneszmodellek sétálnak az úton velünk szemben. Viszont bennem mégis egyre jobban eluralkodott az elégedetlenség önmagammal szemben. Az önbizalmam egyre csökkent. Ez sok mindenre kihatott...

Egyik nagyon kedves és intelligens barátnőmmel sokat beszélgettem erről a témáról, és arról ami bennem zajlott. Neki köszönhetően rájöttem dolgokra, és sok minden el is kezdett bennem változni. Szerencsére :) 

Rájöttem arra, hogy bár a testedzésre sok időt fordítottam, de a lelkemet nem edzettem. A testem edzettségi állapota előrébb jár mint a lelkemé. Elkezdtem így hát a lelkemet is tréningezni. Sok szakirodalmat kivettem a könyvtárból. És most dolgozok ezen a problémán. Meg kellett azt is értenem, hogy 15 év kövérséget nem lehet 1,5 év alatt helyrehozni. Egy elpuhult testet nem lehet egyről a kettőre feszessé és szálkássá varázsolni. Ha fejre állok sem!

Ez a barátnőm azt mondta hogy régebben nagyon sok mindent nem szeretett magán. Tükörbe állt teljesen meztelenül, és már attól is zavarba jött. A saját testétől, és ráadásul úgy hogy csak ő egymaga látta az eléje táruló látványt. Ha a saját testünk miatt zavarban vagyunk, mit várunk egy párkapcsolatban, amikor intim kontaktba kerülünk?? Ha nem fogadjuk el a testünket, mit várunk másoktól? Ha folyton a negatív külső tulajdonságainkat emlegetjük, ne csodálkozzunk azon, ha egyszer azt mondja a pasink hogy már neki sem tetszik a látvány. Gondolj csak bele...ha elégedetten, önbizalomtól duzzadva sétálsz végig az utcán, azt az emberek is érezni fogják, a belőled áradó energiákon keresztül. Ha tetszel önmagadnak, akkor az embereknek is fogsz. Mert sugárzik belőled hogy oké vagy önmagaddal. 

Ez a barátnőm azt is elmondta hogy a tükör előtt állva elkezdte sorolni magának hogy mi az amit nem szeret magán. Akadt bőségesen. Majd egy következő alkalommal azokat sorolta amiket szeret. Persze itt már nehezebben indult meg a felsorolás. 

Ez a barátnőm rávezetett arra hogy nem azokra a tulajdonságaimra kell koncentrálni, amiket nem szeretek magamon, hanem épp ellenkezőleg. Viszont ami nem tetszik magunkon, de tudunk rajta változtatni, akkor tegyük meg! 

Ma reggel én is beálltam a tükörbe, és elkezdtem felsorolni ami tetszik magamon. Megnézegettem magam több szögből is. Szeretem a hajam mert hosszú és fényes. Szeretem a körmeimet, mert egészségesek, erősek és szép formájúak. Szeretem a szemöldököm ívét, szeretem a szám formáját és teltségét, szeretem a szemem színét mert szép kékes zöld. Szeretem a derekam mert keskeny. Szeretem a fenekem mert nem lapos. Szeretem a karom és a hátam mert egyre izmosabb. Szeretem az alakomban azt, hogy arányos. 

Próbáld ki te is :) És nem csak meg kell ezeket látnod, hanem el is kell hinned hogy így van. Ne a negatív tulajdonságaidat szajkózd. Mert lehet hogy másnak nem tűnne olyan vészesnek a helyzet, de te felhívod rá a figyelmét, és még belé is sulykolod. Tudni kell szeretni a testünket, és harmóniába kerülnünk magunkkal. Ha szeretni fogod a tested, akkor ezt fogod sugározni magadból, és a másik ember is ezt fogja tenni és érezni.

Kíváncsi lennék a ti tapasztalataikra és véleményeitekre is! :)

Marcsi

Zabpalacsinta recept + turbózások hozzá

Sziasztok!

Ma egy recepttel szeretnék kedveskedni nektek. Imádom a palacsintát, és már nagyon régóta szerettem volna zabpalacsintát készíteni, viszont még sosem jutottam el odáig. Mára viszont túl vagyok életem első zabpalacsinta alkotásán, és jelentem nagyon jól sikerült! A barátomnak is nagyon ízlett, úgyhogy csajok hajrá, lepjétek meg magatokat és szerelmeteket is néhány darabbal :-)

Nincs szükség sok hozzávalóra, viszont a kisütésével picit sok idő elmegy, mert érdemes a legalacsonyabb lángon készíteni. Ha összedolgoztad az alapanyagokat, nem kell sokat várni vele hogy kisüsd, elég ha 1-2 percet áll. Tetszőleges méretűre, vastagságúra és formájúra sütheted.

Hozzávalók ízlés szerint:

- Annyi aprószemű zabpehely, amennyit jónak látsz, és amennyi palacsintát szeretnél

- Zsírszegény tej

- Víz

- Tojás

- Édesítőszer

- Általad preferált zsiradék a kisütéshez

Amit még pluszban tehetsz bele pl.:

- Banán pépesítve

- Alma reszelve

- Fahéj

- Fehérjepor amilyen épp "raktáron van"

Tölteléknek pl.:

- Zsírszegény túró (ízesítve tojássárgájával, édesítőszerrel és akár mazsolával)

- Lekvár (diabetikus, csökkentett cukortartalmú)

- Kakaópor

- Fehérjepor

- Pasiknak, ha használnak: a valamilyen ízű tömegnövelőjükkel megszórva is nagyon finom lesz a palacsinta

 

A legközelebbi zabpalacsintámat sós verzióban fogom kreálni, hiszen a zabpelyhet nem csak édes ételekhez lehet alkalmazni, mint ahogy a túrót sem csak édesen lehet elkészíteni. 

Ami nagyon klassz ezekben a palacsintákban az ízük mellett, hogy laktatnak. Ezzel a 2 palival teljesen jóllaktam. A túró, a fehérjepor és a zabpehely is teltségérzetet ad.

Elkészíted? :-)

Szép napot!

Marcsi

Mit tesz ha nem edzek és nem figyelek a diétára?

Sziasztok!

Az elmúlt hetekben (2hét) nem tudtam edzeni és a diétára sem tudtam figyelni, mert olyan dolgok, programok jöttek közbe (esküvő, fesztiválozás, stb.), amik gátoltak a folyamatokban. Az alapszintű mozgásom is lecsökkent, illetve mindenféle ételek, italok, édességek lecsúsztak a torkomon. Sajnos ez így alakult, az időt visszaforgatni nem lehet. A következménye sem maradt el a dolgoknak, ez a legnagyobb baj. Tanulság: semmi sem változott, továbbra is gyorsan, könnyen össze tudnám hozni hogy 100 kg legyek. Nem lehet lazsálni, ahhoz hogy jól nézzen ki az ember lánya, dolgozni kell. Nincs zaba, csakis tudatosság és kemény munka.

Hogy konkrétan mit tapasztaltam a 2 hét után? 

3 kg plusz. 3 cm plusz derékben és csípőben is, no meg ki tudja még hol. Romlott az állóképességem érezhetően. Folyton tele volt a hasam, és az nagyon pocsék érzés. Nehezíti a mindennapi mozgást, mindenben hátráltatott. Hiányzott a rendszeresség, példának okáért az hogy reggel éhgyomorra edzek egyet, majd utána reggeli gyanánt egy protein turmix, majd egy óra múlva tízórai, stb, stb, stb, este edzés és vacsora gyanánt újabb protein turmix. 

A sok egyszerű szénhidrát és üres kalória éreztem hogy ellustít, rosszabb lett a közérzetem. A testem tapintása is másabb lett és a látványa is. Az arcomon is meglátszott a változás. Nagyi meg is említette hogy végre már nem olyan sovány és meggyötört az ábrázatom. Kööösszz.... "-.-  :D  

Nem beszélve a hatalmas bűntudatról. Azt álmodtam kétszer is hogy ezután a 2 hét után ráálltam a mérlegre és ugyanannyit mutatott, mint ahonnan elindultam másfél éve. Álmomban is szörnyű érzés és látvány volt, és az álomból felébredve is kellemetlen volt. Egyszerűen rettegek a kövérségtől, a plusz kilóktól. Ha ránézek a régi képeimre, azt tudom mondani hogy undorító!

A rosszakarók, akik ebben a pillanatban felsikoltanak hogy: Ez aaazzz, tudtuk hogy bele buksz és újra kövér leszel, mint mi! ...nos nekik üzenem mosolyogva hogy nyugi, de nem így van! :D Nem önszántamból álltam le erre a 2 hétre, hanem így alakultak a dolgok. De nem kell félni, mert természetesen már folyamatban van a "visszaállítás" :) Keményebbre vettem a diétát, és az edzéseket is. 

Oly' sokszor rájövök arra hogy minden okkal történik. Ez a kis incidens például még erősebbé tett, és még nagyobb elszántságot adott nekem! Még magasabb fokozatra kapcsoltam. Nincs ami legyőzzön :) Még inkább félek a kövérségtől, még jobban gyűlölöm.

Amint sikerül ezt a kis kilengésemet helyre hozni, indulhat a tényleges munka, hiszen a célom 6 kg mínusz. És persze mellette sok-sok izom megszerzése :) Csodálatos dolog a testszobrászat, telis-tele kihívásokkal. Hiszen mi motiválná az embert, ha úgy nézne ki, ahogyan szeretne?!?

Marcsi

Nyári Blog Sale

Sziasztok!

Sokan örültetek annak hogy Blog Sale-t szeretnék tartani, így hát az első adagot most fel is töltöm. De a többi is hamarosan jön, van bőven cucc :-)

Ha megfelel nektek, akkor így működne a dolog:

- A vásárlás gyorsaságilag működik, az első kommentelőé a termék.

- Majd pedig e-mailben kellene megkeresni engem, és ott egyeztetünk majd.
- A foglalások 5 napig fognak állnak. Tehát 5 napig kellene hogy megérkezzen hozzám a termék ára.

- Amint megérkezik a pénz, postázom is a Magyar Posta Díjszabása szerint.

Teszteket és jobb minőségű képeket találtok elég sok termékről itt a blogomon. Meg tudjátok találni őket ha a címkék között rákattintotok a márkára, vagy a google-be beírjátok a nevét és mellé a blogom címét :-)

 

 

 Halvány barack színű szájkontúrceruza, bontatlan csomagolásban. 600 Ft

 

 

Szájfény amit egyszer használtam. Felkenve enyhe színe van. 600 Ft

 

 

 

 

Használatlan szemhéjfesték. 300 Ft

 

 

Használatlan púder, még a fólia is rajta van. Shade 4-es árnyalat. 350 Ft

 

 

Body Shop teafaolajos arcmaszk. Kb ötször ha használtam. 1500 Ft

 

 

 Body Shop teafaolajas arctisztító zselé. Alig hiányzik belőle. 1500 Ft

 

 

  Body Shop teafaolajas mattító arctonik. A negyede hiányzik. 1500 Ft

 

 

 Extra erős Herbal Essences hajhab. A negyede hiányzik kb. 650 Ft

 

 

  Párataszító haj spré. Nem használtam egyszer sem. 650 Ft

 

 

Hajsimító és hővédő sampon. Nem használtam egyszer sem. 650 Ft

 

 

 Lush pattanás eltávolító gél teafaolajjal. Alig hiányzik belőle. 1000 Ft

 

 

 Body Shop bőrmattító hidratáló krém 15-ös fényvédő faktorral. A negyede hiányzik belőle. 500 Ft

Maybelline MasterPrecise ultra vékony 0.4 mm-es hegyű, precíziós filces tus, mely dörzsálló, egyenletes és intenzív pigmentekkel dúsított. Kb 3-szor volt használva. 1000 Ft

 

 

  Loreal 2 fázisú szempillaspirál. Kb 3-szor használtam. 650 Ft

 

 

 

 

Jó nézelődést kívánok! :-)